Ruffian
Előélete:
1972 Április 17-én egy csodálatos sötétpej kanca látott napvilágot a Kentucy Claiborne Farmon.Tenyésztői, és egyben első gazdái Stuart és Barbara Janney. A ló apai nagyapja a híres Bold Ruler volt, s ezen az ágon rokonságban állt Secretariat-tal is. Különlegesen magas kanca volt, 172 cm marmagasságú. 2 évesen került Frank Y. Whiteley-hez.Neki köszönhető Ruffian karrierje.
A kancák királynője
Ruffian 10 versenyén veretlen volt.Voltak ugyan gyegélkedő időszakai is.Élete legelső versenyét 15 hosszos előnnyel nyerte meg, és a többi első helyét is 8 hossz átlagos előnnyel szerezte.Úgy látszott meg sem erőlteti magát a száguldásban.1975-ben fölényes előnnyel nyerte meg a kancák Hármas Koronáját, a Hármas Tiarát.1974-ben ő kapta az év legjobb kancacsikója díjat.
A döntő, a Nemek versenye
Ruffian életének utolsó futása egy összehasonlító futam volt az akkori Kentucky Derby győztesével, Foolish Pleasure-el (magyarra fordítva Korai Öröm) akinek nagyapja szintén Bold Ruler volt, tehát tulajdonképpen rokonnak számított a két ló. A verseny 1975. július 6.-án zajlott le. Mivel a két állatnak azonos lovasa volt, Jacinto Vasqueznek a két ló közül kellett választania, s ő Ruffian mellett döntött, bízva abban, hogy a két ló közül ő a jobb. Bár a valóságban pénz is volt a tét, az emberek úgy érezték, ez lesz a nemek versenye, és onnantól így is emlegették. A lovak beálltak és megszólalt az indító csengő és Ruffian vállát súlyosan megsebesítette a kivágódó ajtó. De a kanca a hihetetlen fájdalom ellenére mégis elindult, s az első 400 méteren fej-fej mellett futott a ménnel. A következő 200 méteren azonban eltörte a jobb elülső lábát, így már muszáj volt megállnia. 50000 ottani, és 18 millió televízió előtti ember nézte végig ahogy Ruffian a végsőkig küzd a győzelemért. Amint a zsokéja észrevette, hogy valami baj van, azonnal leugrott a kanca hátáról. A helyszínről azonnal egy állatkórházba szállították. 4 orvos és egy ortopéd sebész 3 órás operációja sikeresnek bizonyult, de mikor a kanca ébredezett, lábaival ismét kapálódzni kezdett a padlón. A merevítők és a nehéz gipsz darabokra törte a ló másik lábát is, és az orvosok úgy gondolták, hogy két lábára kiható helyreállító műtétsorozatot már nem élne túl, ezért A Kancák Királynőjét a Nemek versenyét követő, napon elaltatták. A ló nem volt több 3 évesnél.
Veretlen mindörökre
"Minden 15-20 évben eljön a pillanat, hogy egy remek és tehetséges versenyló tragédiája a legkeményebb lovasok szívét is összetöri. Pont mint a kancacsikó, Ruffian" - A lóversenyzés teljes könyve. Ruffian életének minden versenye után trénere egyet a hátára terített régi takarói közül. A temetésén azonban kettőt kapott, mert, idézem:mert megérdemelte. A kancát a Belmont Parkban, a célvonal felé nézve temették el. Halála után még 1975-ben megkapta az év hároméves csikója díjat, s ezzel felkerült a 20. század 100 legjobb galopplovának listájára, a 35-ik helyre, ami e listán a legjobb kanca által elért helyezést jelentette. Ugyan ezen listán Foolish Pleasure 97. helyezést ért el. A lista neki adta mindemellett a 20. század kancacsikója címet is. Egy sportmagazin a legjobb 100 női sportoló közé választotta, s közöttük ő az egyetlen, aki nem ember.
Ruffian trénere Frank Whiteley 2008 májusában hunyt el, 93 évesen.Tekins rájuk úgy mint egy példaképre:)))
Életéből film is készült: Ruffian, a csodakanca címmel! Érdemes megnézni ;)
Kincsem
Apja egy Cambuscan nevű import angol telivér volt, amelyet 1871-ben vásárolt meg Francis Cavaliero a kisbéri ménes számára. Anyja Water Nymph, az ozorai Esterházy-ménes kancája volt, amelyet 1873-ban vittek Kisbérre fedeztetni.
Kincsem karrierje kétéves korában, 1876-ban kezdődött. Trénere az Angliából Magyarországra, Gödre települt Hesp Róbert volt. Akkor még nem sejtették, hogy már a neve is telitalálat, hiszen valóban kincset ért tulajdonosának, sőt az egész nemzetnek is.
Élete során vonaton beutazta fél Európát. Legnagyobb sikereit Magyarországon,Ausztriában, Németországban, Angliában és Franciaországban érte el.
Négyévesen Bécsben kezdte a versenyszezont, 1878. április 22-én. Addig 27 versenyen indult vereség nélkül. Egyedül a francia tenyésztésű, 4 éves Verneuilt tartották hasonló képességűnek. Augusztus 1-jén a Goodwood Cup futamon Kincsemnek Verneuil-jel kellett volna kiállnia, aki előzőleg megnyerte az Ascot Gold Cup-ot. A verseny előtti napokban azonban Verneuil megsérült, így Kincsem könnyen győzött. Egyik nevezetes futása szeptember 9-én Baden-Badenben történt. Gróf Hugo Henckel lova, Prince Giles The First fej-fejt végzett vele, a bírák holtversenyt állapítottak meg. Blaskovics Ernő nem fogadta el ezt az eredményt. Abban az időben, ha az egyik tulajdonos nem fogadta el az eredményt és a díjat sem akarta megfelezni, kérhették az újrafutást. Egyes források szerint rögtön ezután a két ló lefutotta még egyszer a futamot, és ekkor a kitűnő formában lévő Kincsem hat hosszal megnyerte a 3200 méteres távot. Kincsem e tekintetben nem tartozott a gyengébbik nemhez, hiszen gyepen az összes mént is csúfosan megverte, akár egy kilométernél rövidebb, akár 4000 méter volt a verseny távja.
Kincsemet hatévesen is futtatni szerették volna, de a felkészülések során kiderült, hogy lábai nem egészségesek, ízületei elkoptak. Új korszak kezdődött a számára: ezúttal tenyészkancaként bizonyíthatott. Tápiószentmártonba szállították, ahol öt csikót ellett. Ebből három a híres mén, Buccaneer utódja, kettő pedig egy Doncaster nevű méntől született.
Utolsó ellése után Kincsem egészsége meggyengült, gyomor és bélgörcsök kínozták. 1887. március 17-én, tizenharmadik születésnapján egy súlyos kólikaroham következtében múlt ki a magyarok legendás telivérje. Kincsem terebélyes családfát hagyott hátra, melyen magyar és nemzetközi nagydíjak és futamok győzteseit találjuk. Vérvonala, főleg Németországban, a mai napig tovább él, bár Kincsem egyik leszármazottja sem érte el ősanyja kivételes eredményeit. A kancák részére rendszeresített legnagyobb angol tenyészversenyt, az Oakst 1974-ben – Kincsem születésének centenáriumán – Polygamy, Kincsem tizenharmadik anyaági leszármazottja nyerte.